A városról

A kezdetek

A Tisza és a Zagyva folyó találkozásánál fekvő ármentes magaslatot a csiszolt kőkorszak (neolitikum) kezdetétől lakták. A honfoglaló magyarság is felismerte a tiszai átkelőhely települési, közlekedési adottságait, stratégiai fontosságát, melyet jól bizonyítanak az e térségben feltárt honfoglalás kori temetők. A leletek közül a szolnok-strázsahalmi sír aranyozott ezüst tarsolylemeze a legszebb honfoglalás kori ötvösművészeti tárgyak egyike. E tarsolylemez nemzetségfői székhelyre utal.

Szolnok neve 1030 körül válik ismertté, amikor István király az újonnan szervezett ispánság központjává tette. A Tisza és a Zagyva által körülvett védett magaslaton épült ki az ispánsági vár, amely nevét Zounok ispántól kapta, aki egyben a megye névadója is lett. Zounok ispán 1046-ban Gellért püspök védelmében halt mártírhalált Budán, a Kelen-hegyén: a mai Gellért-hegyen.

Szolnok vármegye kezdetben Szolnok környékét, a Tisza mindkét partján lévő településeket – Szanda, Varsány, Várkony, stb. – foglalta magába, de később kiterjedt az erdélyi részekig, a Dés vidéki sóbányákig. Az ispán gyakran viselte az erdélyi vajda tisztségét is.

A város nevének első írásos említése 1075-ben a garamszentbenedeki apátság oklevelében történik.

I. Géza király Garamszentbenedeken monostort alapítván, a Tisza mentén is birtokokat adományozott a fenntartásukra. Tíz település nevét említi. „Ennek a földnek az első része Zounok polgárai közt oszlik meg. Majd Zeku következik, mely később… határvonalat képez Szent Benedek faluja és a Zounok városbeliek földje között…Zounok mellett a Meler (ma Millér) nevű víz felett adtam 15 ház szolganépet a hozzá tartozó földdel…”

Szolnok napjainkban

Szolnok Megyei Jogú Város Jász-Nagykun-Szolnok megye székhelye, az Észak-Alföldi Régió egyik legnagyobb települése, gazdasági, közlekedési, katonai, kulturális, oktatási és egészségügyi központ.

Közúton Budapesttől az E60 főúton 95 km távolságra, egy órányi autó út alatt elérhető, vasúti összeköttetése a fővárossal, illetve az alföldi nagyvárosokkal kiemelkedő, földrajzi helyénél fogva mindössze egy, másfél óra alatt megközelíthető.

Szolnok az Alföld szívében, a Tisza és a Zagyva folyó torkolatánál fekvő település csaknem ezer éves történelmi múlttal rendelkezik. A megyeszékhely egyedülálló földrajzi elhelyezkedéséből adódóan a több évszázados hagyományokat megőrizve és követve az utóbbi években is megtartotta a térségben betöltött központi szerepét. A város egyik legfontosabb törekvése a gazdasági fejlődés biztosítása.

A megyeszékhely dinamikus fejlődési pályára kíván lépni egy kereskedelmi, tranzitforgalmi, ipari, pénzügyi szolgáltató központi funkció kialakításával, illetve a már eddig is meglévő speciális alföldi regionális szerepkör megerősítésével. Ezt a fejlődést segíti elő az E 60-as számú főút városközelisége, az elkészülő M4-M8 autópálya, az észak-déli, nyugat-keleti összeköttetést egyaránt biztosító belföldi és nemzetközi vasútvonal, amelyhez jelentős személy- és teherpályaudvar kapcsolódik, valamint a Szolnoki Ipari Park és a Szolnoki Logisztikai Központ létrehozása, üzemeltetése, az új kereskedelmi és pénzügyi szolgáltatások kialakulása, és a minőségi gyógy- és rendezvényturizmus fejlesztése.