Cégregiszter | Könyvtárak

A középkori Szolnok külső várárka a mai főtér nyugati szélénél húzódott. A török, majd kuruc kor nem kedvezett a város fejlődésének. 1720-ban kb. 1.500 lakosa lehetett, s csak a század közepén emelték a tér első jelentősebb épületét, a Városházát, melynek második utódát látja a mai szemlélő. Nem sokkal később építhették a tér északkeleti sarkán a Fehérló Fogadót, melyet egy 1764. évi városi jegyzőkönyv említ először. Az 1777-es Visitatio Canonica-ból (egyházlátogatási jegyzőkönyv) tudjuk, hogy a városháza közelében, 1749 tájékán emelt Szent Rókus-kápolnát az előző évben (1776) újíttatta fel Tresser Lipót, a Fehérló Fogadó bérlője. (A kápolnát Versegi János varsányi intéző építtette. Az ő fia volt Verseghy Ferenc, városunk leghíresebb szülötte, könyvtárunk névadója.)

A Fehérló épülete a tér házainak mai homlokzati síkján állt egy évszázadnyi időn át, míg 1860 körül megnagyobbították, elfoglalva ezzel a tér egy részét is.

A fogadót - mely néhány évig a színi életnek is teret adott - kedvelték a szolnokiak, és sok neves embert megvendégeltek falai között. 1819-ben Ferdinánd trónörökös, 1845-ben Széchenyi István időzött itt, de megfordult benne Kossuth Lajos is. 1888. február 19-én, egy városházi előadása után vacsorát adtak itt Herman Ottó, a neves természettudós tiszteletére.

Ekkor azonban már több impozáns épület, pl. a könyvtárunknak később négy évtizeden át helyet adó Magyar Király Szálló (1860) és a Városháza (1884) övezte a XX. század közepéig piacul szolgáló teret, melyet 1894-ben Kossuthról neveztek el. Így a dísztelen, a városképet rontó fogadó lebontását egyre többen szorgalmazták.

Az 1876-os megyeszékhellyé válás után minden, e feladathoz szükséges épületet – megyeháza (1878), gimnázium (1888), törvényszék (1891) - felépített a város, csak a Pénzügyigazgatóság nem kapott méltó helyet.

A fenti okok miatt határozta el a közgyűlés, hogy a Fehérló Fogadó helyén - az eredeti homlokzati síkot helyreállítva - építik fel a pénzügyi palotát. 1891 májusában kezdték el a bontást, s ugyanazon év novemberében beköltözhettek az igazgatóság munkatársai. Hofhauser Antal tervei alapján, Milkó Vilmos és Vaskovits Antal irányításával húzták fel a falakat. Az eredetileg egyemeletes épületre 1921-ben újabb szintet emelve alakították ki jelenlegi alakját. Az L alakú épület levágott sarki falsíkjára ekkor készítették a már meglévő pelikános városcímer fölé a magyar címer stukkót. A térre néző főhomlokzatot egy-egy sarokrizalit zárja, melyeken az ablakpár fölött az emelet ráépítésekor meghagyták az egykori záró párkány egy szakaszát. A félköríves záródású ablakok ritmusa a földszinti 1-3-1-3-1-ről az emeleteken 2-3-1-3-2-re vált.

A főhomlokzat középtengelyét - az épület egykori főbejáratát, mely ma a kávéházba vezet - egy, a homloksík előtt álló oszloppár és egy lizénapár által gyámolított bábos korláttal szegélyezett erkély hangsúlyozza. A homlokzat földszinti kváderezése és az emelet keramittégla burkolata méltóságot sugároz. A Tisza Antal (1863 és 1894 között Fehérló) utca felőli homlokzat a főtérihez hasonló kiképzésű, középen kétszárnyú kapuval.

Kulturális szerepet is kapott az épület, hiszen földszinti nagytermében az 1930-as években kiállításokat rendeztek, köztük a Szolnok legismertebb személyiségeit karikírozó Pólya Tibor grafikák bemutatóit.

A pénzügyigazgatás megszűnése után 1952-től 1957-ig - a Közlekedési Műszaki Egyetem szolnoki működése idején - a levéltár foglalta el a földszinti termeket. Az egyetem Budapestre költözésekor a levéltár visszaköltözött a bíróság épületébe, s a volt pénzügyi palotát elfoglalta a Magyar Szocialista Munkáspárt Megyei Bizottsága. Ekkor vették le a két címert a falról.

1966-ban a pártbizottság számára felépült az új, hatemeletes irodaház, s a megüresedett régi épületben lánykollégiumot alakítottak ki. 1996-ban a kollégiumot a Széchenyi-lakótelepi volt Gyermekváros épületében helyezték el, s hamarosan elkezdődött a könyvtári célokra történő átalakítás.