– írja hétfőn megjelent cikkében a South China Morning Post (SCMP) hongkongi lap.
A 3000 és 4000 jüan közötti árakon (130-170 ezer forint) kínált szolgáltatást igénybe vevő ügyfelek általában egy vérminta levételére alkalmas készletet kapnak, a mintát pedig az ügynökségek tanácsára plüssjátékba vagy csomagolt élelmiszerek közé rejtve adják át az ügynökség embereinek, hogy ők eljuttassák egy hongkongi laboratóriumba.

Kínában 2003-ban betiltottak minden olyan tesztet, amely a magzat nemének megállapítását szolgálja nem orvosi célból, viszont a különleges gazdasági övezetnek számító Hongkongban nincs ilyen tiltás. A kiskapu kihasználására létrejött ügynökségek tevékenységére az utóbbi években a kínai hatóságok is felfigyeltek, ezért 2015 óta szigorúbban lépnek fel a vérminták illegális kivitelével szemben. Márciusban például egy 12 éves diákot tartóztattak fel a vámhatóságok, mert a dél-kínai Kuangtung tartományból 142 vérmintát próbált meg hátizsákban Hongkongba csempészni.

A SCMP az ügynökségek közül 52 olyat talált, amelyet tavaly hoztak létre, míg 2017-ben ez a szám még csupán 29 volt - vagyis az üzletág a hatósági intézkedések ellenére virágzik.

Míg Kínában törvény tiltja a vérminták engedély nélküli kivitelét, Hongkongban csak abban az esetben kötik engedélyhez a vérminták behozatalát, ha felmerül annak a gyanúja, hogy a minta fertőző anyagot tartalmaz. A hongkongi hatóságok tehát csak a minták esetleges fertőzésveszélye miatt indíthatnak eljárást a csempészek ellen.

Kwok Ka-ki, a hongkongi Polgári Párt egyik törvényhozási képviselője, aki ráadásul maga is orvos, a SCMP-nek úgy nyilatkozott: Hongkongban is be kellene tiltani az effajta üzelmeket, mert a nemek kiválasztása súlyos etikai problémát vet fel. Sokan Hongkongban elvégeztetik a vizsgálatot, majd ha számukra nem kedvező az eredménye, Kínában abortusznak vetik alá magukat, mert ott erre vonatkoznak sokkal enyhébb szabályok. A politikus szerint a hatóságoknak fedett akcióban kellene nyomozniuk az ügyben.

A Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet egy márciusban közzétett jelentéséből kiderül: Kínában az 1979 és 2015 között érvényben lévő egykepolitika, valamint a hagyományosan a fiúgyermekeket előnyben részesítő gondolkodás együttes hatására erőteljesen felborult a társadalomban a nők és a férfiak aránya, aminek következtében kutatói becslések szerint a kínai társadalomból 30-40 millió nő hiányzik. Rengetegen döntöttek ugyanis úgy, hogy ha csak egy gyerekük lehet, az fiú legyen, és ennek érdekében sok esetben még a csecsemőgyilkosságtól sem riadtak vissza.

Ugyan az egykepolitikát 2015-ben beszüntették, és ma már páronként két gyermeket engedélyeznek Kínában, a gyakorlat azonban mégsem változott jelentős mértékben, mert a hagyományos felfogás szerint a lánygyermek kiházasodik a családból, vagyis nevelése jövendőbeli férje családjának hoz hasznot, míg a fiúgyermek tovább viszi a család nevét, ráadásul az ő feladata, hogy felnőttként gondoskodjon a szüleiről.