- derül ki a Világ Erőforrásai Intézet (WRI) és az Amazonas Földrajzi Hivatkozási Társadalmi Környezeti Információs Hálózat (RAISG) civilszerveztek szerdán közzétett jelentéséből.

A dokumentum szerint illegális bányászok az őslakosok 370 földterületére nyomultak be legalább harminc amazonasi folyó vizét szennyezve olyan mérgező anyagokkal, mint például higany.

"Amazonas-szerte az őslakosok földjei a legális és az illegális bányásztevékenység ostroma alatt állnak, és ez lerombolja a közösségek képességét, hogy megvédjék magukat, megelőzzék az erdőírtást és megőrizzék az ökológiai rendszereket, amelyek elengedhetetlenek a bolygó jólétéhez" - közölte Peter Veit, a jelentés társszerzője.

A dokumentum kiemeli, hogy 2000 és 2015 között az erdőtakaró azokon az őslakos földeken zsugorodott nagyobb mértékben, ahol bányászati tevékenység is folyik összehasonlítva olyan területekkel, ahol ilyen nem volt. Bolíviában, Ecuadorban és Peruban legalább háromszor, Kolumbiában és Venezuelában pedig csaknem kétszer akkora erdős térség tűnt el, mint más okokból.

Patricia Quijano Vallejos, aki szintén részt vett a jelentés összeállításában, hangsúlyozta, hogy az Amazonas-medencén osztozó államok bár elvileg erős jogi védelmet biztosítanak az őslakosoknak, a vonatkozó jogszabályok alkalmazását gyakran nem kényszerítik ki teljes körűen.

A Global Witness jogvédő civilszervezet szerint világszerte 2019-ben 212 környezetvédelmi aktivistát öltek meg. A bányászathoz köthető a legtöbb ilyen erőszakos haláleset több mint ötven gyilkossággal, amelyek mintegy felét Latin-Amerika bányászat által érintett közösségeiben követték el.

Az őslakos közösségek mindemellett fontos szerepet játszanak az Amazonas-őserdő védelmében, amely kulcsfontosságú a klímaváltozás megfékezése szempontjából, mivel hatalmas mennyiségű üvegházhatású gáz elnyelésére és raktározására képes.