A brit közszolgálati médium munkatársai több ezer újságcikket elemezve készítették elemzésüket, eredményeiket pedig a Marylandi Egyetem terrorizmussal foglalkozó adatbázisával (Global Terrorism Database, GTD) vetették össze.

A GTD-kutatás vezetője, Erin Miller aggasztónak mondja, hogy az elmúlt években meredeken nőtt a világon a merényletek száma, és ezek egyre több emberéletet követelnek. Nyugat-Európával kapcsolatban viszont a szakember rámutatott arra, hogy az 1970-es években többször is magasabb volt a terrorizmus halálos áldozatainak száma az ideinél.

Emlékeztetett az észak-írországi, felekezetek közötti erőszakra és az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) által elkövetett merényletekre, a Baszkföld függetlenségéért küzdő Baszk Haza és Haladás (ETA) akcióira Spanyolországban és Franciaországban, valamint a szélsőbaloldali csoportok tevékenységére Európa más részein, például Nyugat-Németországban és Olaszországban.

"Hiba lenne megfeledkezni erről, és azt feltételezni, hogy Nyugat-Európa lefelé tartó végtelen spirálba került, mert nem így van" - vélekedett.

A terrorizmus globális jellegére utalva Erin Miller felhívta a figyelmet arra is, hogy 2016 júliusában becslések szerint világviszonylatban az összes terrortámadás áldozatainak hat százaléka vesztette életét Nyugat-Európában.

A merényletek túlnyomó részét továbbra is Irakban, Afganisztánban, Szíriában és Nigériában követik el - sorolta. Ezekből az országokból ugyanakkor nehéz pontos információkhoz jutni az áldozatok számáról.

Steven Pinker, a Harvard Egyetem tanára, aki az erőszak mintáit tanulmányozza, úgy véli, hogy az emberek "aránytalanul" rettegnek a terrorizmustól.

"Minden félelem ellenére, amelyet a terrorizmus szül, sokkal nagyobb a valószínűsége, hogy valaki például balesetben hal meg. A terrorizmus jellegzetessége azonban, hogy nagy visszhangot vált ki. Nem tudjuk elfordítani a fejünket egy vérengzés láttán, és a terroristák tudják ezt" - mutatott rá.