amelyen többek között a francia Charles de Foucauld-t, a holland Titus Brandsmát, az indiai Devasahayam Pillait, avatták szentté.

Ferenc pápa a szentté avatási misét követő beszédében kijelentette: miközben "a világban nő az egymás közötti távolság, erősödik a feszültség és háborúk pusztítanak, az új szentek ösztönözzenek megoldást elsősorban azok szívében és elméjében, akik nagy felelősségű pozíciót töltenek be, és főszerepet nem háborúban, hanem békében kell vállalniuk".

Az egyházfő a pandémia két és fél éve után első alkalommal tartott szentté avatást. A Szent Péter téren zajlott ünnepi misén vatikáni adatok szerint 45 ezren vettek részt közöttük az új szentek országainak és városainak küldöttségei. Jelen volt az olasz államfő Sergio Mattarella, a francia belügyminiszter Gérald Darmanin, a holland külügyminiszter Wopke Hoekstra, az indiai kisebbségekért felelős miniszter Gingee K. S. Mathan, valamint Bouabdellah Ghlamallah az algériai legfelsőbb iszlám tanács (HCI) elnöke.

Ferenc pápa tíz új szentet avatott, akit korábban már boldoggá nyilvánítottak: öt olasz, három francia, egy holland és egy indiai van közöttük. Az olaszok, köztük két pap és három szerzetesnő, mindannyian más és más szerzetesrendet alapítottak.

Szentté avatták a szegények védelmezőjeként ismert, 1901-ben pappá szentelt Charles de Foucauld-t.

A francia szerzetest Ferenc pápa példaképnek nevezte a Mindannyian testvérek kezdetű 2020-as enciklikájában. Charles de Foucauld jómódú családban született, és a katonai pályát választotta, amely Algériába vezette. Később szerzetesként ugyanott élt remeteként a sivatagban. Közelről megismerte a muzulmán vallású tuareg nép tagjait, kiadta az első francia-tuareg szótárt. 1916-ban rablóbanda támadásában veszítette életét. Halála után alakult meg a követői alkotta Jézus Kistestvérei rend, amelynek később női ága is létrejött. Charles de Foucald-t 2005-ben avatta boldoggá XVI.Benedek pápa, aki a francia szerzetest az egyetemes testvériség példájának nevezte.

Az újságíró papként is ismert holland Titus Brandsma 1905-ben tette le a papi fogadalmat. A karmelita rendi szerzetes Nimega város katolikus egyetemének rektora volt, újságíró-szerkesztőként több katolikus napilapban dolgozott. Felemelte szavát a zsidótörvények és a náci ideológia ellen, mely miatt 1942-ben először börtönbe, majd Dachau koncentrációs táborába került, ahol orvosi kísérletek során halálos injekcióban veszítette életét. 1985-ben avatták boldoggá.

Az új szentek között szerepel a 18. században az indiai Travancore maharadzsájának udvarában tisztként szolgált, hinduként született Devasahayam Pillai, akit a kereszténységre történt áttérése miatt megkínoztak, majd katonatársai meggyilkoltak. Az egyházban vértanúként Lázár névvel ismert. 2012-ben avatták boldoggá.

Homíliájában Ferenc pápa úgy fogalmazott: "a szentség nem személyes hősi tett, nem áldozathozatal díjazásért cserében (..), a szentséget a mindennapi életben, az utca porában kell keresnünk és magunkhoz ölelnünk". Hozzátette, hogy az életszentség része az is, amikor ki tudunk lépni a kizárólag önmagunkkal törődésből, és időnket arra fordítjuk, akinek szüksége van rá. "Az életszentség nem hirtelen hősies tettekből, hanem mindennapi szeretetből áll" - mondta a pápa.

A misén francia, holland és tamil nyelven is imádkoztak. A szentté avatást (kanonizáció) a boldoggá avatás (beatifikáció) előzi meg: mindkét esetben összetett egyházi eljárásról van szó, melynek során az adott egyházmegyében és a Vatikánban történészek, teológusok és más szakértők közreműködéssel kivizsgálják az adott személy életét, tetteit. A boldoggá és a szentté avatáshoz szükséges az adott személy közbenjárására történt csodatétel elfogadása is.

A boldoggá avatott tisztelete egy bizonyos régióban, közösségben engedélyezett. A szentté avatás az egész katolikus egyház számára megengedi a korábban boldogként tisztelt személy liturgikus tiszteletét. A szentté avatott személy ereklyéit nyilvános tisztelet övezheti, és templomot szentelhetnek neki.

Egyházi adatok szerint 1588-tól már több, mint ezerhétszáz új szentet avattak, a legtöbbet Ferenc pápa, aki az utóbbi kilenc évben több, mint kilencszáz új szentet avatott, túllépve Szent II. János Pál pápát is, akinek nevéhez 482 szent avatása fűződik.