Főként a KTTV hatáskörébe tartozó, illetve a korábbi törvényi szabályozás módosításait firtató kérdések érkeztek hallgatóinktól, amelyekre a jogalkalmazási műsor moderátora, Dr. Kovács Emőke és a szakértő Leczki István együttesen keresték a válaszokat a Rádió Orient műsorában.

Szó esett például a felmentési védelem különböző fajtáiról, amelyek szülési szabadság, gyermekgondozás, várandósság és egyéb kiemelt esetekben védik a munkavállalót- minden esetben figyelembe kell venni, hogy maguk a szabályok, és ehhez viszonyítva a védelmet adó ok mikor keletkezett. De érkezett kérdés a munkáltatói minősítés megtámadhatóságáról is, amely speciális probléma. A minősítés ellen a jogorvoslat korlátozott, csak bizonyos esetkörben lehet vitatni a minősítés jogosságát: ha valótlan, vagy ha személyiségi jogokat sért. A minősítés azonban a munkáltató jogkör gyakorlójának olyan szubjektív értékelése, amely egyszerre jog és felelősség, önmagában pedig nem lehet jogvita tárgya. Amennyiben azonban a munkavállaló bírósághoz fordul, a jogerős ítéletig nem lehet alkalmazni a sérelmezett intézkedést. A bíróságon pedig mérlegelik, hogy a sérelmezett minősítés igazságtalan, esetleg a jogviszony megszüntetésére pályázó dokumentum-e, vagy mérlegelési jogkörben meghozott, valóságos tényekre és háttérre épülő vélemény.

Egy másik hallgatói kérdés a közös megegyezésen alapuló jogviszony-megszüntetés megtámadására vonatkozott. A hallgató nem tudta a megállapodás szerinti napon befejezni a munkáját, ezért az új munkahelyén nem jelent meg időben.

Alapvető kérdés, vajon rögzítették-e írásban a megegyezést, és ezt megfelelő módon tették-e. Általános szabály a munkavállalási ügyekkel kapcsolatban az együttműködési kötelezettség és az írásbeliség betartása. A munka határnapját, mint minden mást, írásban meg kell határozni. Akkor támadható meg, amennyiben semmisségi ok áll fent, vagy valamilyen félretájékoztatás, félreértés: a megtámadás határideje harminc nap, és hat hónapon túl semmiképpen nem támadható.

Érkezett kérdés az ügykezelők tartalékállományára vonatkozóan is. Az ügykezelők munkaügyi kérdéseivel kapcsolatban, bizonyos esetekben lényeges eltéréseket tartalmazhat a törvény a köztisztviselőkével szemben, mivel nem a közszolgálatiban töltött idő alapján szerveződik a munkájuk, hanem egy adott terület elvégzésére vannak kinevezve.

Érdeklődtek az együtt-alkalmazási tilalom felől, amely nem csak a kormánytisztviselőket érinti, hanem az önkormányzatokra is vonatkozik. Nem létesíthető munkaviszony a köztisztviselő számára, amennyiben valamelyik hozzátartozójával kerül munkaviszonyba, vagy elszámolási kapcsolatba. Erre különösen indokolt esetben felmentést adhat a községi képviselő-testület, amely szabály főleg a kisközségeket érinti, hiszen a legkisebb településeken nehéz megfelelő szakmai ismeretekkel és képesítéssel rendelkező munkavállalót találni.

Érkezett kérdés a közszolgálati ügykezelői osztályvezető illetményének megállapításával, és a várható illetménykiegészítési változásokkal kapcsolatban is. Az illetménykiegészítést a helyi önkormányzat állapítja majd meg egységesen a felsőfokú, és egységesen a középfokú végzettségűekre vonatkozva, ez azonban csak a jövő évtől lép majd érvénybe.

A kérdések és az azokra adott válaszok meghallgathatók a Rádió Orient műsorában, itt:

Lejátszás