A brit miniszterelnök a londoni alsóház bizottságainak elnökei alkotta "szuperbizottság" meghallgatásán vett részt.

Arra a kérdésre, hogy Nagy-Britannia megengedhet-e magának egy újabb országos kiterjedésű zárlatot, Johnson kijelentette: nincs szándékában ilyen intézkedést hozni, mivel ez "teljesen rossz lépés lenne" az egész ország számára, és a kormány a rendelkezésére álló eszköztárat maradéktalanul beveti ennek elkerülése végett.

Közölte: aligha kétséges, hogy egy újabb zárlatnak katasztrofális pénzügyi következményei lennének.

A júniussal zárult idei második naptári negyedévben példátlan ütemben, 20,4 százalékkal zuhant a brit hazai össztermék (GDP) negyedéves összevetésben, és áprilisban, a koronavírus-járvány megfékezését célzó korlátozások érvénybe léptetése utáni első teljes hónapban is rekordmértékben, 20 százalékkal esett a GDP-érték az előző hónaphoz képest.

Többször is szóba hozták a bizottsági elnökök a szerda esti meghallgatáson, hogy a világszerte meghatározó jelentőségű brit művészeti és kulturális szféra intézményei - mindenekelőtt a színházak - példátlanul súlyos válságba kerültek a korlátozások miatt.

Arra a kérdésre, hogy milyen tervek készülnek a szektor megmentésére, Boris Johnson kijelentette, hogy a kormánynak már megvan az erre kidolgozott intézkedési terve.

Ennek elemei közül kiemelte, hogy a terhességi tesztekhez hasonló, gyorsan eredményt mutató koronavírus-szűrés jelentheti a normalitáshoz visszavezető utat a színházak, illetve az élsport intézményei, mindenekelőtt a sportklubok és a stadionok számára.

Erről a szerdai meghallgatáson nem bocsátkozott további részletekbe, de a múlt héten, egy sajtótájékoztatón kijelentette: a kormány bízik abban, hogy hamarosan olyan szűrőeszközök állnak majd rendelkezésre, amelyek 90 vagy akár 20 percen belül eredményt mutatnak. Johnson szerint ebben az esetben naponta több millió koronavírus-szűrés is elvégezhető lesz Nagy-Britanniában, elősegítve, hogy minél többen visszatérhessenek a normálishoz közeli életvitelhez.

Az alsóházi "szuperbizottság" szerda esti meghallgatásán a kormányfőt részletesen faggatták az Európai Unióval tervezett szabadkereskedelmi megállapodás esélyeiről is.

Arra a kérdésre, hogy az egyezmény elmaradása esetén nem kell-e tartani fennakadásoktól az EU-ból érkező élelmiszerimportban, Johnson kijelentette: bízik abban, hogy "bármi történjék is", az élelmiszerek behozatalát sikerül annyira zökkenőmentéssé tenni, amennyire csak lehet.

Hozzátette: nem számít arra, hogy szabadkereskedelmi megállapodás híján az EU vámokkal kívánná terhelni a Nagy-Britanniából importált élelmiszereket, de ha mégis így tenne, a brit kormány "természetesen" a viszonosság elve alapján ugyanígy járna el az uniós élelmiszerimporttal szemben.

Johnson kijelentette: véleménye szerint az EU nem tárgyal jóhiszeműen a majdani szabadkereskedelmi egyezményről, és Nagy-Britanniának ezért van szüksége "védelmi intézkedésekre".

Ennek legvitatottabb eleme a minap beterjesztett belső piaci törvénytervezet, amely - ha jelenlegi formájában fogadják el - alkalmas lenne a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő, az unióval tavaly októberben kötött megállapodás egyes sarkalatos elemeinek egyoldalú felülírására a szabadkereskedelmi megállapodás elmaradása esetén.

Ezt a tervezetet élesen bírálta az Európai Bizottság és a kormányzó brit Konzervatív Párt több vezető tisztviselője is.

A törvényjavaslat elleni tiltakozásként szerdán benyújtotta lemondását Lord Richard Keen, a brit kormány és a Korona skóciai jogi főtanácsadója. A minap ugyancsak lemondott Jonathan Jones, aki távozásáig a brit kormány jogi osztályának államtitkári rangú vezetője volt.