A világhírű argentin tenor, zeneszerző és karmester szülőföldje, Argentína autentikus muzsikájával lép fel kedd este a Művészetek Palotájában. A Salva Vita Alapítvány javára adandó koncert előtt operarendezéseiről, terveiről is beszélt az MTI-nek.
José Cura naptárában egyre több olyan program található, amelyekből kitűnik, hogy az éneklés, a karmesterség és a zeneszerzés után a zenés színház teljessége, a rendezés, a díszlettervezés is érdekli. Színre vitte a Teatro Colónban egyik kedvenc operáját, az Otellót, Liege-ben a Bajazzókat és A parasztbecsületet, Nancyban A fecskét.
Néhány évvel ezelőtt Berlinben a Sámson és Delila férfi főszerepét játszotta, és nem rejtette véka alá, hogy összetűzésbe került a rendezővel. Nem sokkal ezután, 2010-ben megrendezte Saint-Saens operáját Karlsruhéban. De, mint az MTI-nek elmondta nem az indulat vezette abban, hogy elkezdett rendezni.
"Konfliktusokból nem lehet és nem is érdemes kiindulni. A felháborodás nem alap, ha bármilyen új tevékenységbe kezd az ember, azt mindenképp azért teszi, mert úgy érzi, megvan hozzá a képessége. Legfőképp pedig, ha van valami mondanivalója. Ha nem tud érdekessel, hitelessel előállni, nincs esélye arra, hogy az általa másnál észlelt hibát kijavítsa."
"Sok ilyen tervem van: Stockholmban a királyi operában egy Bohémélet-előadást készítek elő, Liege-ben a Turandotot, Bonnban pedig a Peter Grimes című zenedrámát viszem színre, azt hiszem, elég változatos a programom" - árulta el az énekes.
Rendszerint felkérésre vállalja a rendezést, az évadterveket a színházak jó előre összeállítják, nincs mód ötletelésre. De megbeszélni, közösen kialakítani, hogy milyen mű kerüljön sorra, erre épp ezért jut idő - fűzte hozzá.
José Cura nem szereti, ha azt a kérdést teszik föl neki, hogyan lehet becsalogatni a fiatalokat az operaelőadásokra. Véleménye szerint ez egy "öreg", bár kényes téma. Szerinte cselekedni kell: innovatív produkciókat létrehozni. 2007-ben például egy fesztivál számára készítette el a La commedia e finita című, általa metashow-nak nevezett előadást, amelyben a zene, a tánc és a próza fonódik össze. "Ez a produkció a Bajazzók témáját egész különlegesen dolgozta fel, öt baba kezdi a játékot. Akkor válnak emberré, amikor megismerik a gyűlölet érzését. Tündérmese volt, morális üzenettel" - idézte fel José Cura.