Hírek
2020. Július 23. 14:07, csütörtök |
Külföld
Forrás: mti - illusztráció: pixabay
Kína útnak indította Mars-szondáját
Kína útnak indította Mars-szondáját csütörtökön a dél-kínai Hajnan-szigeten lévő Vencsang felbocsátóközpontból - adta hírül a CGTN kínai nemzetközi harcsatorna.
A Tienven (Égi kérdések) elnevezésű űrhajót helyi idő szerint 12 óra 41 perckor bocsátották fel a Hosszú Menetelés-5 hordozórakéta segítségével, és várhatóan 2021 februárjában érhet a vörös bolygó vonzáskörébe. Az űrhajóval egy rovert, vagyis Mars-járművet, és egy orbitális pályán keringő szondát küldenek a Marsra.
A küldetés célja a Mars felszínének tanulmányozása, melyet a rover végezne az orbiter segítségével tartva a kapcsolatot a földi irányítóközponttal. Kína 2013-ban egy hasonló műveletet hajtott végre a Holdon is egy kerekeken guruló, távvezérlésű robottal, majd 2019-ben annak újabb verziójával a Hold túlsó oldalán végeztek mintavételt és teszteket.
Az űrhajó célba érésével Kína az Egyesült Államok és a Szovjetunió után harmadikként működtetne űrjárművet a Marson, közelebb jutva ahhoz a célhoz, hogy meghatározó űrhatalommá váljon. Az első, 2012-ben megkísérelt kínai Mars-misszió sikertelen volt, ugyanis az orosz űrhajóval felbocsátott Jinghuo-1 orbiter lezuhant.
Jelenleg nyolc különféle misszió kutatja a Marsot. Idén nyáron a körülmények optimálisak a missziók indításához, ugyanis a Föld és a Mars mostani elhelyezkedése a lehető legrövidebb utazási időt teszi lehetővé. Ez a bolygóállás hozzávetőleg két évente fordul elő. A Egyesült Arab Emírségek július 20-án bocsátotta fel űrszondáját egy japáni kilövőállomásról. Az Egyesült Államok, amely már négy űrjárművet küldött a vörös bolygóra, július 30-án tervezi útnak indítani Marsjáróját. Az orosz-európai közreműködésben zajló ExoMars projekt keretében eredetileg szintén az idén nyáron indítottak volna útnak egy robotot a Marsra, de a felbocsátást végül technikai problémák, valamint az új koronavírus-járvány miatt 2022-re halasztották.
A kínai kormányzat további űrkutatási tervei között szerepel a Mars behatóbb megismerése, aszteroidák vizsgálata, a Jupiter rendszerének feltérképezése, valamint egy űrállomás kiépítése is. A három fős legénységnek tervezett űrállomás központi elemét a tervek szerint a jövő évben állítják majd Föld körüli pályára, május elején tesztelték azt az űrhajót, amelynek feladata az asztronauták odajuttatása lesz.
Ezek érdekelhetnek még
2026. Január 20. 07:12, kedd | Külföld
Francia uniós biztos: az EU-nak megvannak az eszközei az új amerikai vámok elkerülésére
Az EU rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel elrettentheti Donald Trump amerikai elnököt attól, hogy új vámokat vessen ki azokra az országokra, amelyek ellenzik Grönland amerikai annektálását
2026. Január 19. 07:21, hétfő | Külföld
Brit miniszterelnök: nem helyénvaló NATO-szövetségeseket vámokkal fenyegetni Grönland ügyében
Keir Starmer brit kormányfő vasárnap közölte Donald Trump amerikai elnökkel, hogy nem helyénvaló, ha az Egyesült Államok vámokkal fenyegeti saját NATO-szövetségeseit a Grönland feletti szuverenitásról folyó vitában.
2026. Január 19. 07:20, hétfő | Külföld
Egy év alatt 130 milliárd dollárral nőtt az orosz aranytartalék értéke
Az orosz aranytartalék értéke a nemesfém drágulása miatt egy év alatt rekord nagyságban, 130 milliárd dollárral (43 ezer milliárd forint) nőtt – jelentette a RIA Novosztyi hírügynökség az orosz központi bank adataira hivatkozva.
